2011. november 28., hétfő

Csak természetesen - első natúr szappanok



Úgy kezdődött, hogy valamikor nyáron az egyik reggeli rádióműsorban Antal Vali (kozmetikus, és kozmetikai hatóanyag elemző) volt a vendég. Arról beszélgettek, hogy mennyi káros anyag található a mindennapi kozmetikai, tisztálkodási és tisztító termékeinkben. Ahogy sorolgatták a káros anyagokat, nem bírtam tovább, bementem a fürdőszobába, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy a magát természetesnek eladó termékekben is mennyi nem oda való káros anyag található. És ez alól nem kivételek a gyerek fürdetők, babaápolók sem!!!
Szépen sorban selejteztem ki a különféle anyagokat: a kukában landolt a babaolaj, a babafürdető, a gyerekfogkrém, a hajzselé, a sampon, az ajakápoló, a naptej...
Gondosan átolvastam az említett szakértő honlapján található 18 legkockázatosabbnak tartott vegyi anyagról szóló tanulmánytés ezután már csak olyan termékeket vásároltam, amely nem tartalmazza ezeket.
Így kerültek fókuszba a természetes összetételű kézműves szappanok. Mivel szeretek kotyvasztani, egy idő után ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy nekiálljak a saját készítésű verzióknak. Kapóra jött a karácsonyi készülődés is, ennek jegyében készülnek sorra a szappanok.

 almás - fahéjas


levendulás 


mézes körömvirágos 

 mandarinos - mákos

kókuszos - fahéjas 


narancsos - vaníliás
rozmaringos hajmosószappan 


 fahéjas csokiszappan kakaóvajjal

Nemsokára lesznek az Álomboltban is!!!

2011. november 10., csütörtök

Madaraknak megterítve, azaz madárbarát kertünk

Pár éve elhatároztuk, hogy a madarak számára vonzó környezetet teremtünk a kertünkben. Szorgos munkánk eredményeképpen télen-nyáron hangos madársereg táborozik a kertünkben. Nyáron a napraforgóink vonzzák a kis énekes madarakat. Mivel több madár is itthon tölti a telet, vagy éppen ide repülnek telelni az északabbi vidékekről, a téli időszak különösen fontos, hiszen ilyenkor kell kihelyezni és folyamatosan tölteni a madáretetőket. Ha egyszer odaszoktattuk a madarakat, akkor onnantól kezdve gondosan ügyeljünk az utánpótlásra, különben éhezni fognak madárkáink. Az etetőre szoktatott kistestű madarak tartalékai a kemény fagyos időszakokban éppen csak arra elegendőek, hogy  átvészeljék az éjszakákat, így sokat segítünk nekik, ha kellő mennyiségű eleséget és odúkat helyezünk ki számukra. Az odúknak nem csak a költési időszakban van szerepe, hiszen sok madár télen éjszakázásra használja.

Odú gyűjteményünk

Bár bőven van már madáretetőnk a kert minden részében, az ősz beköszöntével mégsem tudunk ellenállni, hogy ne készítsünk újabb darabokat. Hogy a madárkáink jóllakjanak, nem szükséges kiköltekeznünk a bolti madáretetőkre, hiszen számos saját kezűleg, otthon fellelt anyagokból elkészíthető verzió is létezik.

Ilyen kis házikókat lombfűrész segítségével könnyedén ki lehet vágni akár maradék faanyagokból. A festést nyugodtan rábízhatjuk a gyerekekre, örömmel vállalkoznak majd rá. A hasánál kis lyukat kell fúrni, hogy keresztbe beleszúrhassunk egy drótot, amire cinkegolyót és almát lehet felszúrni.


Cinkegolyó házikó

Ez szintén maradék faanyagból készült, és a konyha ablakában van a helye - ez a ház hátsó oldala, és bátran jönnek rá a madárkák.


Madáretető hulladék fából...




És a házikó egyik "lakója" az ablakpárkányon  

Ki gondolná mi mindenre lehet jó egy tejes doboz vagy egy üdítős flakon. Például remek madáretetők készíthetők belőlük. Vágjunk ki az oldalában egy nyílást, fessük le, és ragasszunk a tetejére fakérget. A nyílás aljára ragasszunk egy kis botot, amelyre rá tud szállni a madárka. Ezzel készen is vagyunk, már csak fel kell tölteni.

 Újrahasznosított tejes dobozok és flakonok

 A kedvencem azonban ez az nagy álló etető. Oszlopa a egy rönkfa, egyéb részei pedig a ház körül fellelt maradék faanyagok. Teteje egy régi nádszövetből lett levágva, pereme egy törött műanyag virágcserép alátét levágott pereme.
Rönkfa madáretető - teljes luxus...

Az egyre kopaszabb kertben üde színfolt a félbevágott sütőtökbe szórt napraforgómag. Rakhatunk mellé gyümölcsöket, diót.
Magok sütőtök tányérban


Kiváló szolgálatot tehetnek még kis kaspók és régi teáskannák, amit háromnegyed részig feltöltünk homokkal, majd erre jöhetnek a magok. Végül a homokba szúrunk egy villát, melyre almát szúrunk fel. Garantált siker lesz kis szárnyasainknál. 

 Kisvödör és teáskanna - új funkcióban

Télen nem igazán vannak használatban a földbe szúrható mécsestartók, így ezeket is feltölthetjük magokkal. Nálunk a fedett teraszon kapott helyet, és szépen fogynak belőle a magocskák.


És kitartó munkánk eredménye nem marad el. A tetőgerendán lévő fészket már egy éve lakják a madarak. A trombitafolyondár kesze-kusza ágai között is volt egy fészkünk, telis-tele tojásokkal, de azt sajnos lesodorta egy vihar. Azóta is abban reménykedünk hogy kis fészekrakóink újra visszatérnek ide hozzánk.


2011. november 6., vasárnap

Őszi Nagy Hideg-hegy túra

Kihasználtuk a hétvégi csodálatos napsütéses időt, és nekivágtunk a Börzsönynek, hogy átadjuk magunkat az őszi erdő varázslatos színeinek.

Hogy a gyerkőcöknek is legyen élmény, Kismarosról kisvasúttal zötyögtünk fel Királyrétre, majd onnan a turistabusszal Nagy Hideg-hegyre. A turistabusz menetrendje igazodik a kisvasúthoz, így 1 óra alatt fent is voltunk Kismarosról.

Kit jobban, kit kevésbé hozott lázba a vonatozás. 

Nagy Hideg-hegyen az egyedi mikroklímának köszönhetően tényleg sokkal hidegebb van - Bogika nem életlen hívta "jéghideg-hegynek". Lehet, hogy ilyenkor egy kicsit kellemetlen, de nyáron a nagy hőségben, valamint télen a síszezonban nem egy nagy hátrány... kellő mennyiségű csapadék esetén kimondottan hóbiztos terep, ami nem csak a lesiklóknak, hanem a sífutóknak és a sítúrázóknak is remek hazai terület.

Odafenn gyorsan előkerültek a meleg ruhák


Tanulmányozzák a térképet, hogy melyik úton menjünk le

De most maradjunk még az ősznél. Lenyűgöző látvány fogadott bennünket, sárgába-pirosba öltözött az egész táj. Úgy terveztük, hogy Nagy Hideg-hegyről gyalog megyünk vissza Királyrétre, ahol majd elidőzünk egy kicsit az erdei játszótéren.

Bogesz becsülettel legyalogolta a távot (kb. 10 km). Levélgyűjtéssel, levélrugdosással, madárfigyeléssel általában  sikerült fenntartani a kitartását. Csak egy olyan fél órás időszak volt, amikor félpercenként kérdezte meg, hogy mikor érünk a játszóra. ...ezután már csak 5 percenként kérdezte :-)

  Több tucat levelet kellett hazahozni

 "Égig érő" fűben


Őszi erdei hangulatok...

Barátkozás a tájolóval

Édes kis csomagom

A kis túrázó

Aztán a játszótéren újra erőre kapott, és 1 óra mászókázás utánúgy kellett elcsalogatnunk onnan, hogy le ne késsük az utolsó kisvonatot.
Végül a napot a kismarosi Öreg Morgóban zártuk egy jó kis fatálas vacsival.